Míg a hererák a daganatos megbetegedések mindössze néhány százalékát teszi ki, és főleg a fiatal férfiakat érinti, addig a prosztatarák a férfiaknál a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, ami többnyire idősebb korban jelentkezik. A prosztatarák korai stádiumában, amikor még eredményesen kezelhető, gyakran teljesen tünetmentes, ezért nagyon fontos, hogy a veszélyeztetett kortól (45 év) kezdve a férfiak rendszeresen – évente – vegyenek részt urológiai vizsgálaton.

Az úgynevezett rektális digitális vizsgálat (RDV) során a szakorvos a dülmirigyet a végbélen keresztül tapintja ki. Amennyiben a szövet keménységéből, valamint a prosztata nagyságából, állagából és érzékenységéből fakadóan daganat gyanúja merül fel, további vizsgálatok következnek. Ide tartozik a PSA szint mérése vérvétellel, valamint a szövetmintavétel (biopszia).

Az úgynevezett PSA a prosztata mirigyei által termelt fehérje. Ugyan a prosztatarák esetében a vér PSA szintje jelentősen megemelkedik, de ez a prosztata egyéb, nem daganatos megbetegedései esetén is jellemző, ezért a végleges diagnózis csak a szövettani vizsgálatot követően állítható fel.

Az olyan észlelhető tünetek, mint a gyakori vizelés, vizeletrekedés, véres ondó ürítése, vérvizelés illetve húgycsővérzés, már nem a kezdeti stádiumra jellemzőek, ezért a betegség korai felismerése és eredményes kezelése érdekében elengedhetetlen a rendszeres urológiai vizsgálat.